A forgatásról:
Lawrence Gordon producernek elég volt egyszer elolvasni Gene Brewer 1995-ben megjelent regényét, hogy azonnal megszerezze a megfilmesítés jogát. Úgy érezte, hogy Prot története és tapasztalatai olyan húrt pendítenek meg, amelynek egyetemes hangja mindenkihez szól.
"A történet a Baseball álmok-ra emlékeztetett." - mondja Gordon. "Mindkét sztori szenvedélyes emberekről szól, akik szembeszállnak a konvencionális viselkedéssel, egész egyszerűen azért, mert hisznek valamiben, ha mégoly valószínűtlennek is tűnhet az mások számára. És mindkét történetben rendkívül gazdagon árnyalt, felejthetetlen személyiségek szerepelnek, s bizony manapság nehéz ilyen alakokat találni a forgatókönyvekben."
Gordon Charles Leavitt-et kérte fel arra, hogy a regényt filmre alkalmazza. "Kiváló forgatókönyv lett az eredmény, mégis hat évbe telt, mire a filmet meg tudtuk csinálni." - mondja Gordon és az okot a téma a konvencióktól oly nagymértékben eltérő jellegében látja. "De mikor Kevin Spacey meglátta a forgatókönyvet és érdeklődni kezdett Prot szerepe iránt, a dolgok felgyorsultak." Spacey néhány évvel ezelőtt olvasta a forgatókönyvet, miközben egy másik szerepen dolgozott. "Amikor forgatókönyvet olvasok, nem akarom tudni, hogy melyik szerepre gondolják felhívni a figyelmemet. Szeretem úgy olvasni, mintha csak a sztori kedvéört olvasnám. Nagyszerűnek találtam a forgatókönyvet és úgy éreztem, hogy Prot csodálatos figura. Időbe telt, míg az egész kép összeállt, de megérte." - mondja Spacey.
Spacey-t, aki az Amerikai szépségben nyújtott nagyhatású alakításáért másodízben kapott Oscar-díjat (ezúttal a Legjobb Férfi Főszereplő kategóriában), rendkívüli módon vonzotta a titokzatos Prot megtörhetetlen meggyőződése.
"Beleszerettem Prot alakjába - gyönyörűen megrajzolt figura." - mondja a színész. "Az elmegyógyintézet világában találja magát, és a történet bizonyos értelemben arról szól, hogy mi történik akkor, ha egy olyan idegennel találkozunk, akinek valamiféle rendkívüli hatása van mindenkire maga körül. Prottal kapcsolatban nem csak az a fontos, amit mond, hanem az is, ahogyan mondja." - folytatja Spacey. "Van valami megnyugtató a jelenlétében és megvan az a furcsa képessége, hogy az őszinteséget hozza ki az emberekből. Azt mondják, hogy a normális és az őrült között néha nagyon vékony a választóvonal és úgy gondolom, sokan vannak, akik hisznek abban, hogy más bolygóról való idegenek élnek közöttünk. Protban nincs kétely, habozás nélkül éli szerepét."
Iain Softley, a rendező egyszerűen nem tudott ellenállni a csábításnak, a sztori és a szereplők egyaránt szinte kényszerítő erővel hatottak rá. "Tényleg az egyik legjobb forgatókönyv, amit valaha olvastam és egészen különleges abból a szempontból, hogy a történet végkifejletét nagyon nehéz megjósolni. S amikor meghallottam, hogy Kevin Spacey kész eljátszani Prot szerepét, úgy gondoltam, hogy ennél jobb szereposztás el sem képzelhető." - mondja Softley. Dr Mark Powell, a példásan logikus és pragmatikus pszichiáter alakját Jeff Bridges formálja meg, akit Oscar-díjra jelöltek a Csillagember, Az utolsó mozielőadás, a Villám és Fürgeláb és A manipulátor című filmekben nyújtott alakításaiért. Miután a Csillagemberben egy földönkívüli szerepét játszotta, most, a K-PAX-ben az egyenlet másik oldalán találja magát.
"Úgy látom, hogy a pszichiátriában manapság a gyógyszerek alkalmazása a leggyakoribb módszer," - jegyzi meg Bridges, "...és tényleg, vannak is a gyógyszerelésnek jó eredményei. De a betegekkel való interaktív foglalkozást már nem használják annyira, mint valamikor régen, s amikor a gyógyszerek nincsenek valami nagy hatással erre a fickóra, aki egy más bolygóról való idegennek vallja magát, ez izgatja és felkelti az általam alakított szereplő kíváncsiságát, akit egyszerre jobban kezd érdekelni a munkája és a saját élete is."
A rendező Softley így látja Prot alakját: "Prot figuráját éppen a teljesen normális volta teszi furcsává. A sztorik, amelyeket K-PAX-ről mesél, egyáltalán nem tűnnek szenzációsnak, mégis nagyon vonzó és hatásos történetek. Hogy Prot őrült-e vagy éppen ellenkezőleg, egy felvilágosult szellem, az szinte mindegy, mert mindenképpen elemi erejű hatással van azokra, akikkel kapcsolatba kerül, az orvosra és a betegekre egyaránt. Ahogy a történet kibontakozik, Prot sztorijának és alakjának mindkét lehetséges változata egyformán hihetőnek tűnik, s egyre csak találgatunk, vajon mi is az igazság." A forgatás, mint maga a történet is, gyakran éppen annyira mulatságos is volt, mint amennyire drámai. Prot már földi utazása elején úgy dönt, hogy a gyümölcs az egyik legnagyobb élvezet, amit ez a bolygó nyújtani tud. Spacey visszaemlékszik egy jelenetre, amikor Prot, a Dr Powell-lel folytatott beszélgetés során, önfeledten banánt eszik. "A kellék-banánnal valahogy nem lehetett igazán megcsinálni, úgyhogy igazi banánt kértem." - mondja. "Meg is ehettem az egész banánt, de ez egy vágások nélküli, folyamatos jelenet. Hát nem mondom meg, hány banánt ettem meg, mire véglegesen felvettük a jelenetet, de nem egy volt és nem is tíz. Szörnyű volt." - mondja nevetve. A két főszereplő közti kapcsolat - amit adnak egymásnak és amit tanulnak egymástól -, a történet lényegévé válik. A két nagyszerű drámai tehetség által megformált alakok története a nézőt szinte bevonja a rejtélybe, amikor azon kapja magát, hogy azt reméli: Prot valóban az, akinek látszik. "Már sok filmnek voltam producere, de őszintén mondhatom, hogy ez a szereposztás tökéletes." - mondja Gordon.
Softley így jellemzi a közös munkát: "Kevin színészi játéka hihetetlenül virtuóz. Képes megteremteni a figurát, és valósággal beleköltözni, mint egy szellemidéző. Jeffre pedig nagyszabású emberség és óriási empátia jellemző. A szerepet a legapróbb részletekbe menően építette fel. És ez egy nagyon csalóka módon nehéz szerep, ami nagy precizitást igényel. Jeff fantasztikusan árnyalta az alakítását, minden pillanatban más és más színt, apró részletet tudott megjeleníteni."
"Jeff és Kevin annyira tisztelik egymásban a színészt, hogy ez nagyon gyorsan hihetetlenül nagy bizalmat és a kölcsönös nagyvonalúság érzését teremtette meg közöttük." - teszi hozzá Softley.
A K-PAX című filmet New York-ban forgatták, ahol a korábban már Oscar-jelölt operatőr, John Mathieson és a látványtervező, John Beard együtt fáradoztak azon, hogy olyan atmoszférát teremtsenek, amelyben a fény játssza a központi szerepet.
"A Kevin Spacey által megformált szereplő elmondja, hogy a fényenergia valamilyen formájának a segítségével tette meg az utat a Földre és ugyanígy fog visszatérni a másik bolygóra. Érthető, hogy a fénysugarak, a fény ragyogása fontos szerepet játszanak a történetben." - magyarázza Mathieson. "Vannak finom, szinte árnyalatnyi hatások, amelyeket a világítás és a kamera segítségével úgy állítottunk be, hogy valamiféle kétértelműséget, kételyt sugalljunk a nézőnek, de semmiképpen sem akartunk túl grafikusak lenni és ezáltal befolyásolni a hangulatot, vagy irányítani a néző figyelmét."
Beard, a látványtervező arra törekedett, hogy visszafogott, jelentéktelennek ható környezetet teremtsen. "Először is, a történet egy elmegyógyintézetben játszódik: ez a hely szürke és egyhangú, nem stimulál és nem vonz." - mondja. "Másodszor pedig: ez a dráma két ember belső világába enged bepillantást - olyan világokba, amelyek nagyon különböznek attól a fizikai környezettől, amelyben élnek. Azt akartam, hogy minden szürkébb és jelentéktelenebb legyen a kelleténél, hogy ez a háttér a kontraszt hatásával még jobban kiemelje azt az élettel teli, élénk sztorit, amit a Kevin Spacey megformálta szereplő mesél."
Nem szokványos helyszín a filmben a Museum of Natural History új létesítménye, a Rose Center for Earth and Space épülete New York-ban. Ez az üvegfalú tér, a naprendszerek és csillaghalmazok nagyhatású megjelenítése szolgál drámai háttérként ahhoz a jelenethez, amikor Prot a teremben összegyűlt csillagászoknak és fizikusoknak éppen azt mutatja be, hogy tudhat valamit az űrről, amit ők nem tudnak.
"Minden filmes eszközt felhasználtunk, hogy nagyon határozott valóságot teremtsünk meg a vásznon. Azt akartam, hogy a K-PAX szórakoztató és varázslatos legyen, de ugyanakkor a valóságban gyökerezzen - mindennek a mélyén, a központban az igazság legyen." - mondja a rendező, és így folytatja: "A K-PAX nem illik bele a filmek egyetlen típusába sem. Bár van benne valami nagyon fantasztikus, azt hiszem, az emberek úgy érzik majd, hogy olyan húrokat pendít meg, amelyekre saját életük is többszörösen visszhangzik. Részben rejtély ez, részben komédia és részben emberi dráma. Arra ösztönöz, hogy nézzünk a racionálison túl is és ismerjük el az igazság különböző változatainak lehetőségét, még akkor is, ha az már kívül esik tudásunk határain. És hogy a kapcsolatainkra, a világra és az egész világegyetemre reménnyel tekintsünk, és csodálattal."
Írók:
Gene Brewer (regény)
Charles Leavitt (forgatókönyv)
Rendező: Iain Softley
Operatőr: John Mathieson
Zene: Ed Shearmur, Sheryl Crow, Sir Elton John
Producerek: Lawrence Gordon, Lloyd Levin
Szereplők:
Kevin Spacey, Jeff Bridges, Alfre Woodard, Mary McCormack, David Patrick Kelly, Saul Williams
Forgalmazza: SPI International
Hossz: 115 perc
Hivatalos honlap
|
